A bejegyzés írásakor hatályos szabályok szerint, ha a katás vállalkozónak egy kifizetőtől egy naptári évben 3m Ft-ot meghaladó bevétele származik, akkor a többlet után 40%-os különadót kell fizetni. Mindennapos kérdés, hogy mit válasszon az ügyfél a KATA helyett.
Először is, lássuk tisztán, hogy több lehetőséget érdemes megvizsgálni, mielőtt a váltásban gondolkodunk:
- Megengedi-e egyáltalán a kifizető, hogy katásak maradjunk? Ha alapvetően ezzel nincs gondja, csak “zavarja” az, hogy őt terheli a különadó, szóba jöhet az, hogy a katás vállalkozó “átvállalja” ezt az adót, azaz éves szinten 3m Ft felett “diszkontált áron” nyújtja a szolgáltatásait. Azaz az éves szinten 3m Ft-ot meghaladó munkadíjából 28,57% kedvezményt ad. Ilyen módon belátható, hogy ha a 3m Ft-ot meghaladó összegre a kifizető megfizeti a 40%-os különadót, pont annyit fog kifizetni összesen a vállalkozónak és az államnak, mintha ez a különadó nem létezne. Ez egyáltalán nem egy tetszetős megoldás, csak azért írom le, mert sok esetben adózás szempontjából egyszerűen ez (lenne) a legoptimálisabb.
- Van olyan eset, hogy nem belföldi a kifizető, ilyenkor eleve nem a 3m Ft feletti teljes összegre kell megfizetni a 40%-ot, hanem csak a 71,43%-ára. Természetesen minél magasabb az éves bevétel, az átlagos teher úgy nő – ezzel együtt még mindig versenyképes a KATA adónem. Egyetlen kifizetőtől származó 15m Ft-os éves bevétel esetén például az összes adó (főállású KATA, fix iparűzési adó, KATA különadó) együtt 4,079m Ft, azaz 27,2%. Fontos megjegyeznünk azt, hogy külföldi kifizető esetén a 12m Ft feletti részre sem kell 40% adót fizetni, arra is csak a 71,43% 40%-a vonatkozik.
Ha ezek a lehetőségek nem adottak, akkor át kell térni másik adózási módra. Itt több lehetőség adódik:
- A KATA után a második legoptimálisabb adózási forma azoknak, akiknek kevés költségük van, az SZJA alatti átalányadózás. A minimálbér/garantált bérminimum utáni járulékokat havonta mindenképp meg kell fizetni. Korlátja az évi maximum 15m Ft-os bevétel. Ezen belül is az abszolút nyerő helyzet az, amikor kizárólag építőipari tevékenységet végez a vállalkozó, ugyanis ilyen (és még néhány ritkább esetben) 80%-os költséghányaddal lehet élni, azaz csak a bevétel 20%-ára kell adót és járulékot fizetni. A többi esetben a költséghányad 40%, az adó alapja tehát 60%. Ez utóbbi esetben iparűzési adóval együtt kb. 28% az összes adó jellegű költség. További előny, hogy a kifizetett adóból és járulékból itt lehet családi és más adókedvezményt érvényesíteni, nem úgy, mint a KATA esetén.
- Ha 40%-nál több valakinek a várható költsége, vagy évi 15m Ft-nál több a bevétele, nem élhet az átalányadóval. Normál SZJA alatti vállalkozóként a vállalkozásból származó hasznára jóval 40% feletti adót és járulékot fog fizetni.
- Egyszemélyes, többszemélyes Kft alapítása a következő általános lehetőség. Mivel itt a jövedelmet osztalékként célszerű felvenni, sokféle lehetőséget érdemes átbeszélni. A megtermelt nyereségtől függően 25-40% között várható az adó- és járulékteher. (Minél nagyobb a nyereség, annál kisebb a szociális hozzájárulási adó.)
Legutóbbi hozzászólások