Ez a cikk 2025-ben készült, így az ezt követő években részben vagy egészben elavulttá válhat.
Először is szögezzük le, hogy önmagukban mind a kiskereskedelem, mind a jellemző szolgáltatások kiváló adózási környezetet jelentenek az átalányadózó egyéni vállalkozónak. Az átalányadózás kétféle adókedvezményt is tartalmaz, és mindkét féle kedvezménnyel mindkét területen dolgozó vállalkozók élni tudnak.
Az egyik kedvezmény az éves bevétel nagyságához kötött, azaz a tevékenység besorolásától, illetve a mellékállástól/főállástól függően az évi első meghatározott összegű bevételre szinte alig kell adózni, vagy csak a minimálbér utáni járulékokat kell megfizetni. Ez a kedvezményesített bevételi határ az idei évben szolgáltatóknál kb. 2,9m Ft, kiskereskedőknél 12m Ft (bizonyos egyszerűsítéseket teszek a cikk lényegi oldalának megragadásáért, de a leírtak mind igazak). Ez például a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy induló másodállású webes kiskereskedő az évi első 12m Ft bevételéig tejesen adómentes lehet, mindössze az iparűzési adót (pl. évi 50000 Ft-ot) kell megfizetnie, az áfásan beszerzett árui eladása után.
A másik fajta kedvezmény abból ered, hogy az elnevezésnek megfelelően a vállalkozók a költségeiket átalányban állapítják meg. Azaz mindegy, hogy valójában mekkora a költség, a fenti kedvezményes határon túli bevételre adózni úgy kell, mintha a szolgáltatónak 40%-nyi költsége lenne, a kiskereskedőnek pedig 90%-nyi. Ez azért kedvezmény, mert a jellemző szolgáltató, főként, aki szellemi tevékenységet végez, nagyon kicsi százalékos költséggel dolgozik, mégis úgy adózik, mintha a költsége 40% lenne. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy másféle adózási formákhoz képest (pl. kft.) akár egyharmadával is kisebb lehet az adója, járuléka. A webes kiskereskedőkre pedig jellemző az, hogy 10%-nál nagyobb a tényleges haszon, ha mondjuk 20%, akkor másféle adózási formákhoz képest 50% az adómegtakarítás, nem is beszélve az első 12m Ft kvázi adómentes bevételről a fentiek szerint.
Látható tehát, hogy a példa szerint mind az egyszemélyes szolgáltató, mind a webes kiskereskedő nagyon jól jár az átalányadózással.
Mi van viszont akkor, ha a két tevékenységet egyazon naptári évben, vagy egyszerre végzi valaki? Ilyenkor a törvény szerint mindegyik tevékenységre a kedvezőtlenebb átalánykulcsot kell alkalmazni, ami a példa szerint 40%. Ennek egyenes következménye, hogy a vállalkozóra már nem vonatkozik a kiskereskedelemhez fent jelzett 12m Ft-os kedvezményes adózási határ, helyette a bevételeit összesítve 2,9m Ft-nál kezdi meg a normál adózást.
Ez a normál (átalányadós) adózás pedig azt jelenti, hogy a bevételi határ feletti bevételekre minimum kb. 29%-os adót és járulékot kell megfizetni. Ez a legtöbb esetben egyértelműen veszteséget jelent a szolgáltatás mellett végzett kiskereskedelemnek, mert a haszonkulcs jellemzően kisebb, mint 29%. Ezért nem éri meg a kétféle tevékenységet egymás mellett végezni átalányadósként.
Legutóbbi hozzászólások