Tájékoztató az ügyfél-átvilágítással kapcsolatos intézkedésekről
Az ügyfél-átvilágítást kizárólag a jogszabályokban foglalt kötelezettségeink mértékében és módjában végezzük.
Az ügyfél-átvilágítási tevékenység irányadó jogszabályai a következőek:
21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről
2017. évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
2/2021. (II. 2.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó egyes nem pénzügyi szolgáltatók részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól
A fenti jogszabályok mai napon hatályos állapota a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el:
https://net.jogtar.hu/
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény a könyvviteli tevékenységet végzők számára ügyfél átvilágítási kötelezettséget írt elő. A törvényi kötelezettségünk teljesítésével kapcsolatban a következő tájékoztatást nyújtjuk ügyfeleink számára.
„Pmt 13. § (8) * Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügylet teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.”
I. Fogalmak:
kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven (ennél hosszabb időtartam is meghatározható a Szolgáltató által) belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. 4. § (2) bekezdése határozza meg a fontos közfeladatot ellátó személyek körét. A Pmt. 4. § (3) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának fogalmát. A Pmt. 4. § (4) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy fogalmát. (A Szabályzat 2. számú melléklet szerinti kiemelt közszereplői nyilatkozat tartalmazza a Pmt. erre vonatkozó előírását.);
megerősített eljárás: az ügyfélben, az ügyfél tevékenységében, működési körülményeiben vagy a földrajzi kitettségében rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázat alapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring tevékenység;
monitoring tevékenység: A szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása során folyamatosan figyelemmel kíséri az üzleti kapcsolatot.
tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
dd) a da)-dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,
ügyfél-átvilágítás: az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, a Szabályzat III. fejezetében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Az ügyfél, annak meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő, az ügyfél tényleges tulajdonosai Pmt.-ben meghatározott azonosítása (az adatok visszakereshető módon történő rögzítése), az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése;
II. Az ügyfél-átvilágítás
A. A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:
1) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
2) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
3) ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban;
4) valamint, ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.
A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.
Amennyiben a Szolgáltató nem tudja teljeskörűen a Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítást elvégezni, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljeskörűen a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a Szolgáltató köteles vele a már fennálló üzleti kapcsolatot megszüntetni.
Adatváltozás esetén csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedést kell elvégezni, amennyiben a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség nem merül fel.
Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha
– az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések egyéb üzleti kapcsolat során már megtörténtek;
– jelen üzleti kapcsolat során az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága korábban megállapításra került és nem történt változás a rendelkezésre álló adatokban.
B. Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:
1) Az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a képviseleti jogosultság ellenőrzése;
2) A jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
3) A tényleges tulajdonos(ok) azonosítása és személyazonosság(uk) igazoló ellenőrzése;
4) Lekérdezés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból
5) Eltérésjelzés
6) A kiemelt közszereplői nyilatkozat(ok) rögzítése;
7) Ügyfél kockázati szintjének megállapítása és rögzítése;
8) Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan;
9) Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring);
10) Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső eljárásrend;
11) A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje.
1. Az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró természetes személy képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése
A Szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) családi és utónevét;
b) születési családi és utónevét;
c) állampolgárságát;
d) születési helyét, idejét;
e) anyja születési nevét;
f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét;
g) az azonosító okmányának típusát és számát.
Az ügyfél, vagy az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a Szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:
a) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ez utóbbit abban az esetben, ha a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
b) külföldi állampolgár természetes személy úti okmánya vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító igazolványa, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványa, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.
A születési családi és utónév, az állampolgárság és az anyja születési neve adatok ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. A Szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy ha az azonosítás adatainak rögzítésére ellenőrzés mellőzésével került sor.
A Szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott okirat érvényességét (hitelességét), a meghatalmazás érvényességét vagy a képviseleti jogosultságot.
A Szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat olyan közhiteles nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a Szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít, vagy az azonosításhoz szükséges, a Pmt.-ben előírt adatok vonatkozásában elvégzett közhiteles nyilvántartásból történt adatlekérdezés eredményét rögzíti és elektronikusan vagy papír alapon nyilvántartja.
2. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése
Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.
A Szolgáltató az azonosítás érdekében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alábbi adatait köteles rögzíteni:
a) nevét, rövidített nevét;
b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét;
c) főtevékenységét;
d) képviseletére jogosultak nevét és beosztását;
e) ha ilyennel rendelkezik, a kézbesítési megbízottjának családi és utónevét, valamint lakcímét vagy tartózkodási helyét;
f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;
g) adószámát.
A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelt okiratának bemutatásán túl kérni kell az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy
– a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta;
– egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került;
– belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;
– külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
– továbbá hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
E legutóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak írásban fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.
A Szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott módon (6. számú melléklet) előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti az ügyfél, az ügyfél meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja és képviselője azonosítását.
3. A tényleges tulajdonos azonosítása
A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.
A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeleti szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával:
a) családi és utónév;
b) születési családi és utónév;
c) állampolgárság;
d) születési hely, idő;
e) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely;
f) tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke;
g) a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e (Szabályzat 2. számú melléklet).
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője a nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő (alapfogalmak között leírt) természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Szolgáltató megtesz minden további intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is. A kétség alapjául szolgáló adatokkal, tényekkel a Szabályzat III. C. fejezete foglalkozik részletesebben.
A Szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a Szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és a személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
A Szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.
A Szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedésekről, az adatrögzítés dátumának feltüntetésével. Különösen a komplex, összetett tulajdonosi struktúrák esetében célszerű az ügyfél-átvilágítási adatlapon rögzíteni a tényleges tulajdonosi nyilatkozatban szereplő személyek megállapításához vezető céghálózatról egy egyszerű folyamatábrát. Az ügyfél képviselőjétől bekért – a tényleges tulajdonos személyét igazoló – dokumentumok másolatát, vagy a Szolgáltató által végzett nyílt forrású, vagy engedélyezett hozzáférésű keresések eredményének másolatát meg kell őrizni az ügyfél-átvilágítás dokumentációi között. A komplex tulajdonosi struktúrák esetében különösen indokolt a tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorló azonosítása. Ennek keretében a Szolgáltató vegye figyelembe különösen azokat a meghatalmazásokat, amelyek az ügyfél-társaság offshore államban bejegyzett tulajdonosától származnak, és tényleges irányítást biztosítanak valamely személy részére, aki így tulajdonképpen a tulajdonosi jogokat gyakorolni tudja az ügyfél-társaságban.
A Szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.
Azokban az esetekben, ahol az ügyfél tulajdonosai között nem természetes személyek is vannak, a tényleges tulajdonos megállapításánál figyelembe kell venni azokat a természetes személyeket is, akik a tulajdonosi láncban végig fenntartva a legalább 25 %-os részesedési aránnyal vagy szavazati joggal rendelkeznek, tényleges befolyással bírnak az ügyfél döntéseire, illetve tevékenységére.
A tényleges tulajdonosi nyilatkozat a Szabályzat 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány (II. pontjának) kitöltésével tehető meg.
Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljeskörűen, a Szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
4. Lekérdezés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból
A Szolgáltató jogosult a lekérdezésre a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból, amennyiben korábban a kijelölt személy(ek) (Pmt. és Kit.) adatait megküldte a pénzügyi információs egység részére (Szabályzat IV fejezet), majd azt követően regisztrálta a lekérdező személyt (Szolgáltató kijelölt személye) az AFADREG adatlapon.
Az AFADREG adatlap elérhetősége:
https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/penzmosas/nav_afadreg.jar.zip
A Szolgáltató az AFADREG adatlapot az Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben tölti ki és küldi meg a NAV ÁNYK nyomtatványok befogadása céljából létesített Hivatali Kapujára gazdasági társaságok esetében Cégkapun, egyéni vállalkozók esetében Ügyfélkapun keresztül. (A hivatali kapu azonosítószáma: 518124715)
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás internetes elérhetősége:
https://kny.nav.gov.hu/home
A lekérdező személy a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül tud belépni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba.
Amennyiben a Szolgáltató ügyfele a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatok alapján megbízhatatlan minősítésű, úgy a Szolgáltató ügyfelét magas kockázatúnak tekinti és végrehajtja a Szabályzat III. fejezet, B. pontjának, 7. pont, c) alpontja szerinti magas kockázatra vonatkozó előírásokat.
Amennyiben a Szolgáltató ügyfele a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatok alapján bizonytalan minősítésű, úgy a Szolgáltató a tényleges tulajdonos személyének igazolása céljából mindenképpen okirati bizonyítékot is kér az ügyfél képviseletében eljáró személytől az ügyfél-átvilágítás során.
A megbízhatatlan és bizonytalan adatszolgáltatók felsorolása elérhető összesítve az alábbi hivatkozáson:
https://nav.gov.hu/adatbazisok/afad-tv.-szerinti-bizonytalan-es-megbizhatatlan-adatszolgaltatok/megbizhatatlan-tt-adatokkal-rendelkezo-adatszolgaltatok
Összetett, bonyolult tulajdonosi struktúra esetében, illetve, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a Szolgáltató ügyfelénél, a Szolgáltató a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban elvégzi az ügyfél vonatkozásában a lekérdezést. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból történő lekérdezés abban az esetben is szükséges, ha a Szolgáltató a tényleges tulajdonos(ok) adatait az ügyfél képviselője nyilatkoztatásának mellőzésével rögzíti. Más esetben a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a lekérdezés opcionális.
5. Eltérésjelzés
Ha a Szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítése vagy a monitoring tevékenység során végzett ügyfél-átvilágítás alkalmával a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól – a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő – érdemben eltérő adatot rögzít, ezt 5 munkanapon belül jelzi a nyilvántartó szervnek eltérési jelzés formájában.
A Szolgáltató az eltérésjelzésben közli az általa rögzített tényleges tulajdonosi adatokat és az adatrögzítés időpontját.
A Szolgáltató az eltérésjelzést követően ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó eltérésről 30 napon belül nem küldhet jelzést.
Az eltérésjelzések megtételéhez kialakításra került egy külön formanyomtatvány (TTNYELT), amelynek az internetes elérhetősége a következő:
https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/penzmosas/nav_ttnyelt_1_0.jar.zip
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás, valamint az AFADREG adatlap beküldéséhez további segítség és információ az alábbi internetes elérhetőségen található:
https://nav.gov.hu/penzmosas/kerdesek-es-valaszok
6. A kiemelt közszereplői nyilatkozatok rögzítése
A Szolgáltató az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa(i) kiemelt közszereplőnek minősül(nek)-e.
A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található.
A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.
Ha az ügyfél, vagy az ügyfél szervezet valamely tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül:
– a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;
– az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a kijelölt vezető jóváhagyását követően kerülhet sor;
– a természetes személy ügyfél esetében a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kell kérni, illetve a tényleges tulajdonos esetében lehet kérni (Szabályzat 3. számú melléklet);
– az ügyfél szervezetet magas kockázati kategóriába kell sorolni és az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kell folyamatosan figyelemmel kísérni.
A Szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott feltételekkel rendelkező, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is nyilatkoztathatja az ügyfél képviselőjét a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatairól.
A Szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló, vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozata – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – mellőzhető, ha a Szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a Szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
A Szolgáltató kiemelt közszereplői nyilatkozatot abban az esetben rögzítheti az ügyfél képviselője nyilatkoztatásának mellőzésével, amennyiben teljes bizonyossággal, igazolható (dokumentálható) módon győződött meg arról, hogy az ügyfél, vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő.
7. Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása, a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere
A Szolgáltatónak szükséges értékelnie, hogy az üzleti kapcsolat létesítése következtében milyen pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási (esetlegesen proliferáció-finanszírozási) kockázatoknak van kitéve és milyen kockázatok fenyegetik őt.
A Szolgáltató ügyfeleit alacsony, átlagos vagy magas kockázati kategóriába sorolja be.
A kockázati kategóriákba történő besorolásánál az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
– ügyfél személyében rejlő kockázatok,
– ügyfél tevékenységében rejlő kockázatok,
– ügyfél működési körülményeiben rejlő kockázatok,
– földrajzi kockázati tényezők.
A Szolgáltató a Szabályzatban a fenti kockázati tényezők alapján határozza meg a tevékenységére értelmezhető magas kockázatú ügyleti körülményeket. Ennek során a Szolgáltató értékel minden olyan körülményt, amelyet a nemzeti kockázatértékelés legalább mérsékelten jelentős kockázati szintbe sorolt.
A kockázati szintbe történő besorolásnál valamennyi tényező figyelembevétele szükséges.
A Szolgáltató a nemzeti kockázatértékelés eredményének figyelembe vételével köteles az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szolgáltató jellegével és méretével arányos belső kockázatértékelést készíteni, azt írásban rögzíteni, naprakészen tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
Köteles továbbá azonosítani és értékelni az üzleti kapcsolat jellegével és összegével kapcsolatos kockázati tényezőket.
A Szolgáltató köteles a belső kockázatértékelés alapján Szabályzatában – a Szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső eljárásrendet meghatározni a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében, valamint – ha a Szolgáltató jellege és mérete indokolja – külső ellenőrzési funkciót működtetni a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.
Belső eljárásrend a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében
● A szolgáltató az az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása során folyamatosan figyelemmel kíséri az üzleti kapcsolatot, amelynek eredményeképpen felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja a megállapított kockázati kategóriát.
● A szolgáltató a folyamatos figyelemmel kísérés során ellenőrzi, hogy az ügyfél kockázati szintje a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően lett-e rögzítve. A szolgáltató a kockázati szint változásának megállapítása esetén haladéktalanul lefolytatja az ügyfél tényleges kockázati szintjének megfelelő még végrehajtásra nem került ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és a teljesített ügyletek elemzését a kockázati szinthez igazítja.
● A szolgáltató az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása alatt folytatott monitoring tevékenysége során az ellenőrzési kötelezettséget kockázatérzékenységi megközelítés alapján magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén legalább öt évente köteles elvégezni. Ugyanakkor a kockázati kategória az év közben előforduló magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülésekor azonnal módosítandó.
● A Szolgáltató a felkészületlenség, ismerethiány, gondatlanság, elégtelen kockázati tudatosság miatti kockázat csökkentése érdekében kiemelt figyelmet fordít a képzési kötelezettség teljesítésére.
● A Szolgáltató visszaélésből eredő kockázatokat belső ellenőrzés működtetésével és munkajogi szankciók alkalmazásával csökkenti,
● A képzési kötelezettség teljesítése során a Szolgáltató felhívja a munkavállalók figyelmét az ügyféllel fennálló túlzott bizalmi viszony, vagy üzleti céljai elérésében való túlzott érdekeltség kockázataira,
● A Szolgáltató a szükséges források biztosításával csökkenti a munkaerőhiányból, és az elégtelen informatikai eszközökből eredő kockázatokat.
Külső ellenőrzési funkció működtetése
A szolgáltató külső ellenőrzési funkciót nem működtet mivel a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozik.
a) Alacsony kockázati kategória alkalmazása
Az üzleti kapcsolat létesítésekor alacsony kockázati kategóriába sorolható az ügyfél, amennyiben fennállnak azok a körülmények, amelyeket a Szolgáltató e Szabályzatban az alacsony kockázati kategóriába sorolás feltételeiként részletesen meghatározott, továbbá ha nem merül fel az ügyfél személyében, tevékenységében működési és földrajzi körülményeiben rejlő egyetlen magas kockázatra vonatkozó tényező sem.
A Szolgáltató különösen az alábbi ügyfelek esetében alkalmazhat alacsony kockázati kategóriába sorolást, azonban egyes feltételek önmagukban nem alkalmasak rá, hogy a Szolgáltató valamely ügyfelét alacsony kockázati kategóriába sorolja. (Pl: ha az ügyfél európai unióban rendelkezik lakóhellyel, vagy székhellyel.):
a) közigazgatási hatóság,
b) többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
c) a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
d) a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
e) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a f) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
f) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.
A Szolgáltató alacsony kockázati kategóriát alkalmazhat a saját, illetve az előbbi b) c) pontban jelölt vállalkozások kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.
A Szolgáltató a Szabályzatában csak olyan körülményeket állapíthat meg az alacsony kockázati kategóriába sorolás feltételeként, amelyek fennállása esetén teljes bizonyossággal rendelkezik az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok, dokumentumok, nyilatkozatok valóságtartalmáról és az ügyfél jogkövető magatartásáról. Szükséges olyan kockázat mérséklő tényező jelenléte, amelynek alapján az ügyfél személye, tevékenysége, tulajdonosi szerkezete olyan mértékben feltárható, hogy bizonyosan kockázatmentes, azaz alacsony kockázati kategóriába sorolható a kezdeményezett üzleti kapcsolat. (Például: kapcsolt vállalkozás)
b) Átlagos kockázati kategória alkalmazása
Azokban az esetekben, amikor az alacsony kockázati kategóriába sorolás pozitív feltételei nem állnak fenn, de magas kockázati tényező sem merült fel az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfelet átlagos kockázati kategóriába kell sorolni.
A Szolgáltató alapvetően ebből a kategóriából indul ki minden ügyfele esetében és a Szabályzatban meghatározott kedvező feltételek teljesülése esetén sorolja csak alacsony kockázati kategóriába az ügyfeleit, illetve a következőkben leírt magas kockázati tényezők felmerülése esetében sorolja magas kockázati kategóriába ügyfeleit.
c) Magas kockázati kategória alkalmazása
Az üzleti kapcsolat létesítésekor, üzleti kapcsolat fennállása során magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülése esetében az ügyfelet magas kockázati kategóriába kell besorolni.
Az üzleti kapcsolat létesítésekor magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:
a) e Szabályzat II fejezet A) pontjában (tipológia) meghatározott szempontok felmerülése esetén;
b) összetett, bonyolult vagy az ügyfél tevékenysége alapján gazdasági vagy pénzügyi megalapozottság nélküli tulajdonosi struktúra alkalmazása az ügyfél szervezetben;
c) ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok, nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;
d) az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatokban, nyilatkozatokban vagy másolandó okmányokban kétség alapjául szolgáló adat, tény felmerülése;
e) az ügyfél tényleges tulajdonosi adatai szerepelnek a – NAV által közzétett – megbízhatatlan adatszolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető adatbázisában,
f) olyan ügyfelek, amelyek magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel:
– olyan országok, amelyekben a korrupcióérzékelési indexek, illetve nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma,
– olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy a területükön ismert terrorista szervezetek működnek,
– olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel,
– olyan országok, amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak;
g) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának jelenléte az ügyfél döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében;
h) az ügyfél olyan non-profit szervezet, amely vonatkozásában az alábbiakban felsorolt tényezők valamelyike fennáll:
– adószámmal nem rendelkezik,
– az ismert működési körülményeivel kapcsolatosan a Szolgáltatóban célszerűségi, ésszerűségi kétely merül fel,
– konfliktus zónákban, vagy azok közvetlen közelében szolgáltatási tevékenységet nyújt, vagy ilyen zónákban működő szervezetekkel van kapcsolatban;
i) az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa – a többségi tulajdonú állami vállalat vezető tisztségviselője kivételével – kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy;
j) ;az ügyfél, vagy tényleges tulajdonosa bizalmi vagyonkezelő, kockázati- vagy magántőke alap,
k) a Szolgáltató számára hozzáférhető adatbázisokban az ügyfél vonatkozásában felmerülő bármely körülmény, amely miatt indokolt az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban figyelemmel kísérni,
l) a Pmt. 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
m) fentieken kívül minden olyan esetben, amelyet a Szolgáltató bármilyen okból kockázatosnak minősít.
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:
a) e Szabályzat II fejezet B) pontjában (tipológia) meghatározott szempontok felmerülése esetén;
b) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának megjelenése az ügyfél döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében vagy partnerei között;
c) az ügyfél tényleges tulajdonosi adatai szerepelnek a – NAV által közzétett – megbízhatatlan adatszolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető adatbázisában,
d) ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok, nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;
e) az ügyfél tulajdonosi körébe külföldön bejegyzett – a Szolgáltató által nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező – gazdasági társaság vagy harmadik országos állampolgárságú természetes személy kerül.
8. Adatrögzítés az üzleti kapcsolat létesítésekor
Az ügyfél-átvilágítás során a Szolgáltató köteles rögzíteni az üzleti kapcsolat vonatkozásában az alábbi adatokat:
a) szerződés típusa (megbízás);
b) szerződés tárgya (könyvviteli szolgáltatás);
c) időtartama (határozott, vagy határozatlan idejű szerződés);
d) ügyfél kockázati szintje: (átlagos/magas/alacsony) (magas/alacsony indokolással);
e) teljesítés körülményei (hely, idő, mód);
f) üzleti kapcsolat célja és tervezett jellege (könyvelés, adatszolgáltatás, stb).
A Szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján:
a) az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt vezetője jóváhagyásához kötheti;
b) kéri ügyfelétől a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
9. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)
Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A Szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, köteles kockázati besorolástól függő rendszerességgel ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésére álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni. A Szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét írásban felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére.
A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a Szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.
A Szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi szokatlan, összetett, vagy jogszerű cél nélküli eseményre, tevékenységre, ügyletre, amelyre a szolgáltatás nyújtása során rálátása keletkezik az ügyfele vonatkozásában.
A Szolgáltató a monitoring tevékenység során ellenőrzi az ügyfelei vonatkozásában a tényleges tulajdonosi adatokat a – NAV által közzétett – megbízhatatlan adatszolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásában. A nyilvántartásban megtalálható ügyfél vonatkozásában a magas kockázatra vonatkozó előírások az irányadóak. (Szabályzat III. fejezet, B. pontjának, 7. pont c) alpontja)
A Szolgáltató a monitoring tevékenység során ellenőrzi az ügyfelei vonatkozásában a tényleges tulajdonosi adatokat a – NAV által közzétett – bizonytalan tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatók nyilvántartásában. Egyezőség esetén a tényleges tulajdonos személyének ismételt igazoló ellenőrzése céljából okirati bizonyítékot kér az ügyféltől.
Szokatlan egy gazdasági esemény, tevékenység, ha az nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel (ügyfélprofillal), vagy az adott termékkel/szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal, illetve ha nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja. Szokatlannak minősülhetnek a gazdasági események, vagy az ügyfél tevékenysége, ha az ügyfél korábbi gazdálkodásához képest indokolatlanul megváltozik a gazdasági események gyakorisága, nagysága, szerkezete, illetve az ügyfél tevékenysége.
Összetett egy gazdasági esemény, ha az a megszokottakhoz képest bonyolult, nehezen átlátható, áttekinthető folyamatokon, résztvevőkön keresztül valósul meg. Amennyiben a Szolgáltató az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni (annak ellenére, hogy a gazdálkodást dokumentáló számviteli bizonylatoknak elektronikusan vagy papír alapon érkeznie kellene az ügyféltől) úgy a Szolgáltatónak kockázatérzékenységi megközelítés alapján három hónapon belül legalább két alkalommal meg kell kísérelnie írásban felszólítani az ügyfelet – az üzleti kapcsolat megszüntetésére és esetleg a Pmt. szerinti bejelentés megtételére vonatkozó egyidejű figyelmeztetés mellett – a Szolgáltatóval történő kapcsolat felvételére.
A Szolgáltató a monitoring tevékenység során felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja a megállapított kockázati kategóriát. A Szolgáltató az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása alatt folytatott monitoring tevékenysége során legalább évente felülvizsgálja az ügyfelei kockázati kategóriák szerinti besorolását. Új típusú pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázat felmerülése, beazonosítása esetén a Szolgáltató a belső kockázatértékelését soron kívül felülvizsgálja.
A megállapított kockázati kategória felülvizsgálata az üzleti kapcsolat alapját képező szerződés lényeges tartalmát befolyásoló új körülmény felmerülésekor és az azonosított kockázat szintjének megváltozásakor is szükséges.
A kockázati kategória módosítása új, a kockázati kategóriához igazított adattartalommal rendelkező ügyfél-átvilágítási adatlap kitöltésével történik. A Szolgáltatónál a kijelölt vezető végzi a kockázati kategóriákba sorolást, illetve annak felülvizsgálatát is.
Az alacsony és magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében az adatlap, vagy egy, az ügyfél-átvilágítás dokumentációjához csatolt feljegyzés tartalmazza a kategóriába sorolás indokát. Ha nem történt változás a kockázati kategóriában, úgy a felülvizsgálatok alkalmával elegendő a felülvizsgálat dátumát szerepeltetni a nyilvántartásban. Amennyiben változás történik a felülvizsgálat során, a dátum mellett szerepeltetni kell az alacsonyabb vagy a magasabb kockázati kategóriába sorolás rövid indokolását is.
10. Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső eljárásrend
A Szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítás feltételeinek fennállása esetén a monitoring tevékenységet megerősített eljárásban végzi. A megerősített eljárás kiterjed az azonosított kockázatok kezelésére és csökkentésére. Ennek keretében a Szolgáltató vizsgálja, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására. A Szolgáltató a monitoring tevékenység eredményeképpen felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a megállapított kockázati kategóriát.
A megerősített eljárás keretén belül lefolytatott intézkedés eredményeként csökkentett kockázat nem minden esetben okozza a kockázati kategória változását.
Esetpélda: Kiemelt közszereplő ügyfél esetében a magas kockázati kategóriába való besorolása nem változik akkor sem, ha a Szolgáltató a megerősített eljárás eredményeként megállapítja, hogy az ügyletben szereplő pénzeszköz forrása hitelt érdemlően igazolásra került. Tehát a kockázatokat kezelte, csökkentette, de a kockázati kategóriát nem változtatta meg.
Megerősített eljárásban a Szolgáltató az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket hajtja végre:
a) kiemelten figyelemmel kíséri, hogy az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok, okiratok, nyilatkozatok naprakészek legyenek, és kétség esetén ismételten elvégzi a szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, hogy megbizonyosodjon azok helytállóságáról;
b) ha az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon – a szolgáltatás jogszabályoknak megfelelő végzéséhez szükséges kommunikáció szükségességét figyelembe véve – az üzleti kapcsolat fennállása alatt nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni, megkísérli három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon, írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a Szolgáltatóval való kapcsolat felvételére; a kapcsolatfelvétel sikertelensége esetén a Szolgáltató megvizsgálja, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;
c) Szolgáltató a rendelkezésére álló eszközök, eljárások, illetve az ügyféllel folytatott kommunikáció segítségével elemzi és értékeli az ügyfele magatartását, működési körülményeit és tevékenységét, annak fokozott vizsgálata céljából, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;
d) a pénzeszköz és a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kér az ügyféltől, amennyiben a szolgáltatás nyújtása során releváns pénzeszköz került a Szolgáltató látókörébe; és
e) kijelölt vezetője fokozott figyelemmel követi az ügyfél tevékenységét, ügyleteit;
f) minden további intézkedés a Szolgáltató részéről, amely az ügyfél jogkövető magatartásának ellenőrzését szolgálja (pl.szerződés bekérése, hogy a gazdasági esemény megtörtént-e a valóságban, stb.).
A megerősített eljárás befejezését a Szolgáltató írásban rögzíti, amely tartalmazza a Szolgáltató megerősített eljárás során tett megállapításait, valamint az eljárás befejezésének indokát és időpontját. Ha a megerősített eljárás eredményeként a Szolgáltató bejelentést tesz a pénzügyi információs egység részére, úgy a bejelentés tartalmazza a megállapításokat. Amennyiben a megerősített eljárás eredményeként az kerül megállapításra, hogy az ügyfél tevékenysége nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, úgy elég ezt feljegyzésszerűen rögzíteni az ügyfél dossziéban, vagy elektronikus formában a kijelölt vezető által használt számítástechnikai rendszerben.
11. A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje
A Szolgáltató köteles a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információkat és igazolásokat beszerezni az alábbi esetekben:
– ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
– a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése előtt az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására vonatkozóan.
Egyéb e Szabályzatban magas kockázatba sorolt esetekben a Szolgáltató kérheti a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információkat és igazolásokat.
A vagyon forrását igazoló nyilatkozatot a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
Az 1. pont a természetes személy ügyfél, a 2. pont a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében töltendő ki.
A pénzeszköz forrásának igazolásául az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat, vagy igazoló dokumentum fogadható el. Például: hagyatékátadó végzés, kereset/ jövedelem igazolás, nyeremény igazolás stb. Az igazolásul bemutatott dokumentum másolatban az ügyfél-átvilágítási dokumentációhoz csatolandó.
C. Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények
A Szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére az alábbi igazolható módokon:
a) okiratok alapján, amelyeket az ügyfél képviselője mutat be (pl.: külföldi cégbejegyzésről szóló okirat, külföldi hatóság által kiállított személyazonosságot igazoló okmány másolata stb.);
b) nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban (céginformációs adatbázis, interneten kereséssel elérhető adatok, stb.) vagy;
c) olyan törvényesen hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban, amelyek tartalma a Szolgáltató számára megismerhető (például: tényleges tulajdonosi nyilvántartás, Takarnet adatbázisából elérhető adatok stb.).
Amennyiben kétség merül fel, akkor a Szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.
Az ügyfél azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a Szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:
a) amennyiben külföldi állampolgár olyan úti okmánnyal igazolja magát, amely vonatkozásában kétség merült fel az okmány érvényességével (hitelességével) kapcsolatosan (okmányvédelmi elemek hiányoznak, vagy manipuláltnak tűnnek);
b) a személyazonosító okmányon található aláírás feltűnően eltér az ügyfél Szolgáltató előtt adott aláírásától.
A tényleges tulajdonos, illetve a tényleges irányítást gyakorló személy kilétével kapcsolatban kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a Szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:
– az ügyfél-társaságban olyan külföldi bejegyzésű szervezet tag van, amelynek a –
nyilatkozatban szereplő – természetes személy tulajdonosai a Szolgáltató számára nem ellenőrizhetők a bemutatott okirat, nyilvános adatbázis, vagy a Szolgáltató számára hozzáférhető más hiteles adatbázis alapján;
– a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a Szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz;
– a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne;
– az ügyfél szervezet Szolgáltató előtti képviseletét olyan személy látja el, akiről a rendelkezésre álló információk, meghatalmazások alapján feltételezhető, hogy a tényleges irányítást nem e személy látja el, tekintve, hogy a társaság vezető tisztségviselője elérhetetlen a Szolgáltató számára.
– A szervezet ügyfél szerepel a bizonytalan, vagy a megbízhatatlan minősítésű adatszolgáltatók listájában.
Ha az ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szűntetni, ha a kétség az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfél szervezetben bekövetkezett változás során merült fel.
A Szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá, ha az ügyfél közreműködésének hiánya, vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani.
D. Egyszerűsített, fokozott és speciális ügyfél-átvilágítás
A Szolgáltató e Szabályzatban rögzített feltételeknek megfelelő alacsony kockázatú ügyfelek esetében az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi.
Az alacsony kockázati kategória alkalmazását a Szabályzatban meghatározott ténylegesen fennálló feltétellel kell igazolni.
Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást a Szolgáltató az ügyfél személyes megjelenése hiányában
– a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján,
– vagy az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
– az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről (e-mail) biztonságosan küldött vagy a Szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján, vagy
– az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a Szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján is elvégezheti. (a Szolgáltató saját honlapján az ügyfél-átvilágításhoz biztosított felület)
A Szolgáltató az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során köteles rögzíteni az ügyfél alacsony kockázati szintjét, illetve a besorolás indokát, az üzleti kapcsolatra vonatkozó további adatokat azonban nem. Az adatok rögzítése helyettesíthető a személyazonosság (jogi és természetes személy esetén is) igazolása érdekében bemutatott okirat, vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérés eredményének – jól olvasható adattartalommal – történő másolatával.
A Szolgáltatónak egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során azonosított ügyfele vonatkozásában is végeznie kell a monitoring tevékenységet.
A Szolgáltató haladéktalanul elvégzi a magasabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítást, ha az ügyfél vonatkozásában eltérő kockázati szintre vonatkozó adat került beszerzésre a tényleges tulajdonosi nyilatkozat, a kiemelt közszereplői nyilatkozat, vagy a monitoring tevékenység során.
Fokozott ügyfél-átvilágítást a Szolgáltató akkor alkalmaz, ha az ügyfél magas kockázatú:
A felsorolt, fokozott ügyfél-átvilágítás végrehajtását igénylő esetekben a Szolgáltató az általános intézkedéseken felül előírhatja, hogy:
a) az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a Szolgáltató a Szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerül sor;
b) az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését a Szabályzatában meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre;
c) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó tényleges tulajdonos(ok), illetve a kiemelt közszereplő, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy vonatkozásában a Szolgáltató köteles a pénzeszköz vagy vagyon forrására vonatkozó információkat rögzíteni;
fentieken túl:
d) beszerezheti az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és vagyona forrására vonatkozó információkat;
e) a tényleges tulajdonos vonatkozásában elvégezheti személyesen, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján vagy hiteles másolat kiállítására jogosult hatóság közreműködésével a személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket;
f) a Pmt. 17. § (1) bekezdés szerinti távoli ügyfél-átvilágítás esetében kéri a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelendő okiratok hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
– azt közjegyző, vagy magyar külképviseleti hatóság a másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
– a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
Speciális ügyfél-átvilágítás
Olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre több, ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél található, a Szolgáltató ügyfelenként elvégzi az ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat együttes kockázati jellegére.
A legmagasabb kockázati kategóriába tartozó ügyfél besorolása határozza meg az üzleti kapcsolat kockázati szintjét.
E. Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredménye elfogadásának belső eljárási rendje
A Szolgáltató – saját felelősségére – jogosult elfogadni bármely más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ügyfél-átvilágítás céljából, ha a másik szolgáltató:
a) Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel, vagy telephellyel rendelkezik, vagy
b) nem felel meg az előző pontban leírtaknak, de a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz és van a Pmt.-ben meghatározottakhoz hasonló felügyeleti szerve, vagy székhelye, fióktelepe, telephelye olyan harmadik országban van, amely a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
Az ügyfél-átvilágítás eredménye elfogadásának nem jelenti akadályát, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. Ugyanakkor a Pmt.-ben előírt, hiányzó adatokat az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató köteles pótolni.
Nem fogadható el az olyan országban végzett ügyfél-átvilágítás eredménye, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül. (Kivételt képez ez alól a Pmt. 62. §-ban meghatározott csoportszintű politika szerinti eljárás.)
Az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat bármely szolgáltató csak az ügyfele kifejezett hozzájárulása esetén adhatja át más szolgáltató részére.
Az adatokat átadó és az adatokat elfogadó szolgáltató megállapodását követően az adatokat átadó szolgáltató az adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében készített okirat másolatokat haladéktalanul átadja az adatokat elfogadó szolgáltató részére annak írásbeli kérése alapján.
Kiszervezett tevékenység esetében a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezés az e fejezetben tárgyaltak szempontjából a Szolgáltató részének minősülnek.
F. Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák
A Szabályzat III. fejezetének B. pontjában szereplő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve folyamatosan az üzleti kapcsolat fennállása alatt kell elvégeznie a Szolgáltatónál az erre a feladatra kijelölt vezetőnek vagy foglalkoztatottnak.
Az ügyfél-adatok beszerzése már az üzleti kapcsolat létrejötte előtt a leendő ügyfél képviselőjével folytatott előzetes beszélgetés során kezdetét veszi. A Szolgáltató képviselője már ebben a kezdeti szakaszban megtudja az ügyfél szervezet és a képviselője nevét. Ezek az információk már elegendőek a meghiúsult (megkísérelt) üzleti kapcsolat során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény alkalmával tett bejelentés esetén az ügyfél azonosításához.
Az üzleti kapcsolat létesítésével egyidejűleg végrehajtott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során a Szolgáltató képviselőjének törekednie kell arra, hogy a természetes személy ügyfélről, illetve az ügyfél szervezet vezetéséről, tulajdonosairól, tevékenységéről a lehető legtöbb információt beszerezze, amely alapján a kockázati kategóriába történő besorolást is el tudja végezni.
Az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél képviselőjét tájékoztatni kell, hogy a Pmt. vonatkozó rendelkezései alapján történik az adatok felvétele és az okmányok másolása. Továbbá írásban fel kell hívni a figyelmét a rögzített adatokban bekövetkezett változások esetén történő – 5 munkanapon belüli – tájékoztatási kötelezettségére.
A Szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban, illetve nyilvános adatbázisokban az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ellenőrizni kell. Ha nincs a hozzáférhető adatbázisokban erre vonatkozó adat, akkor az ügyfél képviselőjét fel kell szólítani igazoló okirat bemutatására.
Az ügyfél-szervezet azonosított tényleges tulajdonosai vonatkozásában – a Szabályzat későbbi fejezetében részletezett – a pénzügyi, vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos szűrést a Szolgáltatónál erre kijelölt személynek el kell végeznie.
Az üzleti kapcsolat fennállása során törekedni kell az ügyfél tényleges tevékenységének megismerésére, a szokatlan körülmények hátterének feltérképezésére. Az üzleti kapcsolat során folytatott monitoring tevékenység következtében az ügyfél kockázati kategóriába sorolása megváltozhat.
Az ügyfél-átvilágítás során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény felmerülése esetén az ügyfél-átvilágítást végző személy a kijelölt személy részére bejelentést tesz az erre a célra rendszeresített – Szabályzat 4. számú mellékletben szereplő – adatlap kitöltésével és átadásával.
G. Az ügyfél-átvilágítás Szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje
Az ügyfél-átvilágítás keretében elvégzendő feladatok:
● az ügyfél azonosítása,
● üzleti kapcsolat létesítése esetén az ügyfél kockázati szintbe történő besorolása,
● a személyazonosság igazoló ellenőrzése,
● a tényleges tulajdonos azonosítása,
● tényleges tulajdonosi nyilvántartás alkalmazása,
● eltérésjelzés,
● az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének feltárása,
● az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, – ennek során
● az ügyfél kockázati szintje ellenőrzése és a kockázati szint változása esetén megteendő intézkedések – valamint
● az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartása.
Legutóbbi hozzászólások