Gyakran hallom azt az ideológiát, hogy annak, aki kereskedelemmel foglalkozik, nincs keresnivalója az áfamentes körben. Mert akkor nem tudja visszaigényelni az áfát, és így rosszabbul jár. És ezt nemcsak vállalkozóktól hallom, hanem még könyvelőktől is.
Pedig ez a gondolatmenet erősen sántít.
Ha feltételezzük, hogy a teljes éves forgalom alapján egy vállalkozás belefér az áfamentesség határába, akkor az áfakör vagy áfamentesség választásának egyetlen kritériuma az kell legyen, hogy a vevői jellemzően áfakörös cégek, vagy magánszemélyek. A magánszemélyek nem nézik azt, van-e áfa egy terméken, ők csak a bruttó végárban érdekeltek.
Ezzel együtt tehát igen, az áfakörbe belépés jó döntés azoknál, akik túlsúlyban céges vevőknek értékesítenek máshol, áfásan beszerzett termékeket.
De nézzük, miben lenne más a haszna egy olyan – főképpen magánszemélyeknek értékesítő – webáruház tulajdonosnak akkor, ha áfakörös, vagy akkor, ha alanyi áfamentességet választ.
Mivel főképpen magánszemélyeknek értékesít ez a webáruház, ezért a végső bruttó ár egyezzen meg mindkét esetben – hiszen az árat a piac mondja meg, mi az, amit a vásárlók hajlandóak fizetni egy termékért. A beszerzési ár pedig mindkét esetben legyen áfás, és persze ugyanannyi.
Ebben az esetben a kereskedőnél lecsapódó haszon is meg fog egyezni a két esetben. Számolj utána a nettónak, az áfának, a haszon nem változik. csakhogy abban az esetben, ha valaki áfakörös, akkor a nála keletkező hasznon egy áfás haszon, aminek a 21%-át áfaként be kell fizetnie az államnak.
Azaz pontosan 21%-kal kevesebbet keres ugyanazon az ügyleten a webáruház akkor, ha áfakörös!
Ezért adtam ennek a blogbejegyzésnek azt a címet, hogy a webáruházak tulajdonosai örülhetnek: 2019-től az áfamentesség határa az évi 8 millió forintról évi 12 millió forintra emelkedett. Ha résen voltak, és még az év kezdete előtt visszajelentkeztek azok is az áfamentes körbe, akiknek 12 millió alatt szokott lenni a forgalmuk, akkor idéntől ők is jól járnak.
Legutóbbi hozzászólások